A kormányhivatal olyan papírt kér, amire az adószakértő szerint semmi szükség a törvény alapján. És ha nincs igazolás, törlik a vállalkozást.

Több egyéni vállalkozónál is előfordult már a közelmúltban, hogy törölte őket a kormányhivatal azért, mert a székhelyként bejelentett címük nem a saját tulajdonuk volt, és nem hoztak külön igazolást a tulajdonostól – számolt be a 24.hu-nak Ruszin Zsolt adószakértő.

Az egyik vállalkozó a szülei tulajdonában lévő, általa lakott ingatlan címét adta meg székhelyeként, ahonnan egyébként vállalkozása ügyeit is intézte. Vagyis a saját szüleitől kellett volna igazolást vinnie. Pont mint az iskolában, amikor szülői igazolás kellett arról, hogy valóban fájt a hasunk és nem lógtunk. Csak azóta már felnőttek lettünk. Igazolás híján pedig meg is kapta a vállalkozása törléséről szóló végzést.

A másik vállalkozó albérletben lakik, és oda jelentette be a vállalkozását is, még 2016-ban. A főbérlő magánszemély. Idén nyáron kapott kormányhivatali ellenőrzést, és akkor kértek tőle igazolást a jogos címhasználatról. Hiába mutatta be a bérleti szerződést, azt nem fogadta el a kormányhivatal. Ő viszont nem akart igazolást kérni a főbérlőtől, mert nem akarta ezzel rontani bérlői pozícióját. Másrészt mivel a főbérlő külföldön él, az igazolás beszerzése nehézkes is lett volna. Így aztán ő is megkapta a megszüntetésről szóló végzést.

Mellékszál, de nem mellékes: bár elektronikus ügyintézést kért a vállalkozása indításakor, a hivatal következetesen postai levélben küld minden iratot a vállalkozónak. Így aztán kissé lassan jutottak el a levelek az adószakértőhöz, aki érdemben tud is mit kezdeni a hivatali papírokkal. A hivatal válasza szerint hiába kér valaki elektronikus ügyintézést, az nem minden ügytípusra terjed ki.
A harmadik esetre a Könyvelők Klubja Facebook-oldalán bukkantunk, és ha lehet, még hajmeresztőbb bürokráciát fed fel. A vállalkozó 100 százalékosan saját tulajdonában lévő ingatlanát jegyeztette be székhelynek. A kormányhivatalnak azonban az ellenőrzéskor nem volt elég a tulajdoni lap, hanem tőle is igazolást kértek.

Konkrétan arra kérték, hogy igazolja,hozzájárul ahhoz, hogy a saját vállalkozása székhelyét bejegyezzék a saját lakásába.

De nézzük, mit is ír elő az egyéni vállalkozókról szóló törvény (Evectv.) a székhellyel kapcsolatban:

Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult.

Mit mond erre az adószakértő? Mivel az egyéni vállalkozó egyébként jogosult volt az ingatlan használatára (szülőkkel együtt lakva, illetve érvényes bérleti szerződés mellett, az adott címre bejelentett lakhellyel, és pláne a saját lakásában), így jogosan jegyeztette be az adott címre a vállalkozását. És ehhez nem kell semmilyen külön igazolást beszerezni.

A kormányhivatal viszont megszüntető határozatában arra hivatkozott, ami szintén szerepel az egyéni vállalkozókról szóló törvényben, hogy:

A székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mit jelent ez konkrétan?

„A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és az cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.”
Amint látszik,

a hivatkozott törvényhelyek egyike sem ír elő semmilyen igazolást. Mégis kérik.

Ehhez egyébként mintát is küldtek. A tulajdonosnak/haszonélvezőnek ki kell jelentenie két tanúval igazoltan, hogy hozzájárul, hogy az egyéni vállalkozó az ingatlant határozatlan ideig székehelyként/tepelhelyként/fióktelephelyként használhassa, és ez a nyilvántartásba be is kerüljön.

A kormányhivatal a határozatában hangsúlyozza továbbá, hogy a lakhely nem azonos a székhellyel. És kifejtik, hogy a lakcím az, ahol a magánszemély életvitelszerűen tartózkodik. A székhely pedig az, ahol a vállalkozások bejegyzett irodája van, illetve ahol őrzik az iratokat. Mintha a két dolog eleve kizárná egymást. Mintha a vállalkozások zöme nem a vállalkozó lakcímére lenne bejelentve. Mintha a mikrovállalkozások többségének lenne külön irodája.És egyébként mivel jár, ha a tulajdonos nem ad igazolást? Lehet-e ennek rá nézve negatív következménye? Ruszin Zsolt adószakértő szerint nem. A székhely ugyanis önmagában nem jogosít olyan tevékenységek (pl. ipari termelés) végzésére, amihez amúgy is a jegyzőhöz való bejelentés, vagy más engedély kell.

Bezzeg, ha egy cég vesz fel ipari tevékenységet mint tevékenységi kört és nekilát az gyakorolni is, akkor az a kutyát nem érdekli. A NAV „csupán” nyilvántartja a tevékenységi köröket, ellenőrző szerv pedig nincs.

Mégis mi alapján ez a túlbuzgó bürokrácia?

Megkérdeztük Budapest Főváros Kormányhivatalától (BFKH), mi alapján kérnek igazolást, miért nem elég a bérleti szerződés, mitől akarják védeni a tulajdonosokat, milyen veszély leselkedik rájuk, és mivel jár, ha kiadják az igazolást. Vagyis mi az egész intézkedés jelentősége.

Először ezt a választ kaptuk:

Az ingatlan tulajdonosának vagy haszonélvezőjének tudomással kell bírnia arról, hogy az ingatlant egy vállalkozás székhelyeként jegyezzék be.

Hogy miért, azt nem indokolták meg. Hozzátették továbbá, hogy „a hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv tartalmazza”.

Mi ezt ott nem találtuk, kértük, pontosítsák, hol. De ezt nem sikerült elérnünk.

Közölték még, hogy

az ingatlan tulajdonosának hozzájárulására abban az esetben van szükség az egyéni vállalkozás bejelentésénél, ha a tulajdonos nem magánszemély, hanem valamilyen gazdálkodó szervezet (pl. önkormányzat vagy annak vagyonkezelő szerve, esetleg alapítvány, vagy egyházi szervezet, stb.).

Nem értettük. A főbérlő, a szülő, és a vállalkozó is magánszemélyként volt az ingatlan tulajdonosa, mégis kérték a vállalkozásoktól az igazolást. Visszakérdeztünk.

A következő körben ez a válasz érkezett:

Magánszemély esetében is szükség van az ingatlan tulajdonosának a hozzájárulására, de abban az esetben, ha az ingatlan haszonélvezettel van terhelve, akkor elég a haszonélvező hozzájárulása.

Nem értettük. Akkor először miért írták azt, hogy ha magánszemély a tulajdonos, akkor nem kell igazolás. És miért elég a haszonélvező nyilatkozata? Visszakérdeztünk.

A harmadik körben pedig ez a válasz érkezett:

Gazdálkodó szervezet esetében az ingatlan tulajdonosának, magánszemély esetén pedig a tulajdonos vagy – amennyiben van ilyen – a haszonélvező hozzájárulása szükséges. A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező ugyanis a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

És honnan tudja a BFKH, hogy az egyéni vállalkozó által bejelentett székhelycím a vállalkozó tulajdona, vagy sem, hogy kell-e igazolást bemutatni vagy sem? Ezt is kiderítettük:

A kormányablakokban minden esetben az ingatlan-nyilvántartásba való betekintéssel ellenőrzik a tulajdon-, illetve haszonélvezeti jogot az ügyintézők.

És ezt vajon módszeresen mindenkinél ellenőrizni is fogják (újaknál, régieknél?), vagy csak szúrópróbaszerűen? Ezt nem sikerült megtudnunk.

Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy vajon hány vállalkozás kapott megszüntető végzést igazolás híján. Azonban a BFKH azt írta, egységes országos nyilvántartás nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a székhelyhasználattal kapcsolatosan hány egyéni vállalkozást töröltek.

Forrás:24.hu